Régiósítás „fű alatt”, avagy hogyan lehet beolvasztani az erdélyi magyarságot

A felső-háromszéki polgármesterek február 4-én a dálnoki Dózsa Fogadóban találkoztak, a megyei tanács vezérkarával, valamint Ambrus Attilával, a Kovászna Megyei Pénzügyi Igazgatóság vezetőjével, György Ervinnel, Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) aligazgatójával és Fejér László Ödön parlamenti képviselővel. György elmondta, hogy legkésőbb májusban kifizetik a tavalyi támogatásokat. Ambrus kifejtette: hogy létrehoztak több megyét kiszolgáló területi pénzügyi igazgatóságokat Brassóban, hozzátette egy magyar ember se dolgozik ott.

A brassói igazgatóság létrehozása maga után vonta a rendszer átszervezését aminek a nyomán száz közepes és nagy háromszéki cég ügyintézését áthelyezték Brassóba.

Bukarest nem hogy leosztaná a feladatokat és a valós decentralizációt szorgalmazna, mind inkább szorosabban akarja Bukaresthez vagy egy általa kézi irányítású intézményhez kötni a megyéket. A tény, hogy pénzügyileg Kovászna megyét részben Brassóhoz csatolják egy lépés a megye gazdasági ellehetetlenítéséhez. Mivel a pénzügyi helyzet nyilvántartása Brassón keresztül Bukarestben történik azt úgy lehet manipulálni ahogyan éppen a pillanatnyi politikai helyzet megköveteli. Minden áron fel szeretnék számolni a többségben magyar lakta vidékeket, de mivel, az unió tagja Románia és külföld odafigyel arra, ami az országban történik, ezért bizonyítékokat kreálnak és az egyik az lesz, hogy igazolják a már sokszor emlegetett feltevésüket: Kovászna megye eltartott, mások hátán élősködik ezért fel kell számolni. Pedig a saját statisztikájuk szerin 2015 év elején 13 megye volt, amely nettó befizető, (ami azt jelenti, többet fizetett be mint amennyit az arányos visszaosztáskor kapott) ezek között vannak a székelyföldi megyék – Kovászna, Hargita és Maros. Ezt a statisztikát szeretnék eltüntetni.

Megkérdeztük Fejér László Ödön az igazgatóság létrehozása kapcsán: amikor megszavazták a regionális pénzügyi igazgatóságok működését szabályozó törvényt, a parlamentben sem értett mindenki egyet ezzel, de megtörtént, jelenleg a jogszabály életbeültetése zajlik. Kifejtette, hogy sem akkor, sem most nem tartja jónak, hogy a közepes és nagy cégek kikerülnek a megyéből és nem tudni, hogy és mennyit adóznak, nem lehet követni a száz háromszéki cég által adóként befizetett összegeket. Ilyen körülmények között nehéz cáfolni az oly nagy előszeretettel hangoztatott állítást, mely szerint eltartott megye vagyunk.

Ime így lehet a tömbben élő magyar közösséget beolvasztani a többségbe, kiveszik a gazdasági irányítását a kezéből, megtiltják nemzeti szimbólumok használatát. Ha hozzávesszük még a sorozatos megfélemlítéseket elérik azt, hogy protestálni sem mernek majd a magyarok a nemzet elleni támadásokért.

Forrás: szek.helyek.ro

2016.02.05.

 

 

 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK