Jean-Claude Frécon,
Elnök Úr és
Andreas Kiefer,
Főtitkár Úr figyelmébe
Tisztelt Elnök Úr,
Tisztelt Főtitkár Úr
A Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának Bürója a tavaly úgy döntött, hogy a székelyföldi önkormányzatok határozatait napirendjére tűzi, majd ennek eredményeként felkérte a Kongresszus Monitoring Bizottságát, hogy érdemben foglalkozzon a kérdéssel, ezt követően egy írásos állásfoglalást kért Románia kormányától. Minderről Andreas Kiefer Főtitkár úr levélben tájékoztatta az érintett székelyföldi polgármestereket. Az ügy előzményeit a Székely Nemzeti Tanács tavaly november 8-án tartott ülésén a következőképpen foglalta össze, az Európa Tanács Főtitkára, Thorbjørn Jagland úr részére:
„A tavalyi évben a romániai Székelyföld történelmi régió önkormányzatai elhelyezkedő Székelyföld negyvennégy önkormányzata külön-külön azzal a kéréssel fordult Románia kormányához és parlamentjéhez, az őket megválasztó helyi közösségek nevében, hogy tegyék lehetővé, hogy egyetlen egységes és különálló közigazgatási egységhez tartozzanak. Kérik ugyanakkor, hogy ezt a közigazgatási egységet Székelyföldnek hívják, különleges, autonóm jogállást szavatoljon neki a törvény saját ügyeinek intézésére és az itt élő székely-magyar közösség önazonosságának megőrzésére, és kérik, hogy a magyar nyelv az állam nyelve mellett hivatalos legyen ebben a régióban. A kérést magába foglaló határozatokat az önkormányzatok eljuttatták az Európa Tanácsnak, az Európai Unióban a Régiók Bizottságának és az ENSZ Emberjogi Tanácsának is.
A memorandum elfogadásának előzménye, hogy Románia közigazgatási átalakítás előtt áll, és bár a kormány ígéretet tett arra, hogy tiszteletben fogja tartani Románia nemzetközi kötelezettségvállalásait, mégis egy olyan tervet tett közzé, amely betagolná Székelyföldet egy olyan régióba, amelyben a székelység részaránya mindössze 29%, míg Székelyföldön ez az arány 75%. A tervezett intézkedés sérti a Kisebbségi Keretegyezmény, de a Kisebbségi vagy Regionális Nyelvek Chartájának előírásait is.
Románia kormánya elindította a közigazgatási átalakítás folyamatát, megtörténtek a szükséges lépések az alkotmánymódosítás felé, anélkül, hogy a kormány kikérte volna erről a helyi közigazgatási hatóságok véleményét. Ezt kötelező módon meg kellett volna tennie, tekintettel a Strasbourgban 1985. október 15-én elfogadott, Románia által a 199/1997 számú törvénnyel ratifikált Helyi Autonómia Európai Chartájára, hiszen a Charta 4. cikk 6. bekezdésében előírja: „lehetőség szerint ki kell kérni idejében és megfelelő módon a helyi hatóságok véleményét a tervezés és döntéshozatal szakaszában minden olyan kérdésben, amely közvetlenül érinti őket.”
A fentiekben leírt kéréseket lényegében a Charta idézett előírásának szellemében fogalmazta meg 441 székely önkormányzati hatóság, amelyekhez újabb csatlakozások várhatók a jövőben. Ám a meghallgatás helyett a kormánymegbízottak közigazgatási bíróságon támadták meg az említett határozatokat, megpróbálják megfélemlíteni a polgármestereket és önkormányzati képviselőket.
Meggyőződésünk, hogy Románia közigazgatási átszervezése nem sértheti a székelység jogait, és ez nem is történhet meg, ha a kormány tiszteletben tartja Romániának az Európa Tanácsban vállalt kötelezettségeit. Meggyőződésünk, hogy az Európa Tanácsnak nagyon komoly szerepet kell vállalnia a tagállamok demokráciájának elmélyítésében, meg kell követelnie, hogy tartsák be a Kisebbségi vagy Regionális Nyelvek Chartájának, a Kisebbségi Keretegyezménynek, a Helyi Autonómia Európai Chartájának előírásait, ezzel az európai stabilitást is szolgálva.”
A Kongresszus Monitoring Bizottsága több halasztás után ez év március 24-én Strasbourgban tartott ülésén úgy döntött, hogy a kérdés nem tartozik a hatáskörébe és visszautalta a Kongresszus Bürójának. Nem vonjuk kétségbe, hogy a Monitoring Bizottságnak formálisan jogában állt ezt a döntést meghoznia, ugyanakkor sajnálkozva szögezzük le:
1. A Monitoring Bizottság elmulasztotta megvizsgálni, hogy Románia kormányának tervezett közigazgatási átszervezése megfelel-e a Helyi Autonómia Európai Chartájába foglalt előírásoknak.
2. A Monitoring Bizottság elmulasztotta megvizsgálni, hogy az Európa Tanács szaktestületeinek Romániával kapcsolatos dokumentumai tartalmaznak-e olyan ténymegállapításokat, amelyek relevánsak lehetnek a Székelyföldi önkormányzatok ügyében (például a Rasszizmus és Intolerancia elleni Európai Bizottság jelentése).
3. A Monitoring Bizottság elmulasztotta megvizsgálni, az Európa Tanács Románia által ratifikált egyezményeinek, - például a Kisebbségi vagy Regionális Nyelvek Chartájának, vagy a Kisebbségi Keretegyezménynek, - azokat a közigazgatási vonatkozásait, amelyek egyértelműen a hatáskörébe tartoznak.
4. A Monitoring Bizottságnak az a döntése, hogy visszautalja a székelyföldi önkormányzatok ügyét a Kongresszus Bürójának, azzal az indoklással, hogy ez Románia belügye, ellentététes az Európa Tanács alapszabályának 3 cikkével, amely kimondja: „Az Európa Tanács valamennyi tagállama elismeri a jog uralmának az elvét és azt az elvet, hogy a joghatósága alá tartozó minden személy részesül az emberi jogokban és az alapvető szabadságokban. Minden tagállam kötelezi magát, hogy őszintén és tevékenyen együttműködik az I. fejezetben meghatározott cél megvalósításában.”
Tisztelt Elnök Úr,
Tisztelt Főtitkár Úr,
A Székely Nemzeti Tanács úgy ítéli meg, hogy Önök helyes döntést hoztak, amikor a Kongresszus Monitoring Bizottságát felkérték, hogy érdemben foglalkozzon Székelyföld ügyével, mint olyan üggyel, amely a hatáskörébe tartozik. Szembe kell nézni azzal a ténnyel, hogy amikor az Európa Tanács valamely testülete saját, alapdokumentumaiban rögzített hivatását politikai okokból nem meri felvállalni, azzal nem segíti a demokrácia elmélyítését, kiszélesítését, a volt szovjet-rendszer országaiban pedig akaratlanul is a pártállami visszarendeződést bátorítja. Ennek megfelelően Romániában például a Belügyminisztérium tervei szerint a kisebbségek autonómiájáról véleményt alkotni, azt kimondani, vagy erre vonatkozó közakaratot demokratikusan kifejezni bűncselekménynek fog minősülni a jövőben.
Meggyőződésünk, hogy az Európa Tanács és belső intézményei, köztük a Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa nem lehet közömbös az iránt, ha egy tagállam az Európa Tanácsban vállalt kötelezettségeit nem teljesíti, és szembemegy azokkal az alapvető értékekkel, amelyek védelmében az Európa Tanács létrejött. Meggyőződésünk, hogy meg fogják találni a továbblépésnek azt a módját, amely Romániát arra fogja ösztönözni, hogy az Európa Tanács elveit és értékeit következetesen figyelembe vegye a közigazgatási átszervezése során.
Marosvásárhely 2015.04.07.
Izsák Balázs
A Székely Nemzeti Tanács elnöke
1 Ez a szám időközben 51-re emelkedett, a határozatok elfogadása pedig folytatódik.