Folytatja a kétnyelvű utcanévtáblákért indított harcot Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd. A jogász polgári pert kezdeményez a táblák leszerelését követelő Valentin Bretfelean, a marosvásárhelyi rendőrség igazgatója ellen.
Korábban az ügyészségtől remélt gyógyírt a rendőrfőnök túlkapása ellen, az illetékes hatóság azonban elutasította a büntető eljárás megkezdését. Kincses meglepőnek tartja, hogy az ügyészség még csak ki sem hallgatta a bepanaszolt Valentin Bretfeleant, és készpénznek vette a vásárhelyi rendőrfőnök érvelését, miszerint azért kellett az embereket megfenyegetni 30 és 50 ezer lej közötti bírsággal, mivel építkezési engedély nélkül reklámtáblát szereltettek ingatlanjaikra. Azok közül, akik házilag készített egynyelvű utcanévtáblát szereltek, egyetlen lakó sem kapott hasonló felszólítást.
„Az ügyészség által idézett 2013. évi 185-ös törvény 49. szakaszának semmi köze az utcanévtáblákhoz, ez valóban a reklámok és hirdetések kifüggesztési módozatáról rendelkezik. De miféle reklám kiírni az Eminescu vagy Petőfi utca nevét két nyelven? A két nagy költő közül melyik szorul reklámra?” – tette fel a kérdést Kincses Előd.
Mint ismeretes, Kincses tavasszal tetemes pénzbírsággal való fenyegetés miatt bűnvádi panasszal fordult az ügyészséghez, ugyanakkor polgári perben fájdalomdíjat követelt tizenkét marosvásárhelyi lakó Valentin Bretfeleantól. Az érintettek – köztük Kincses Előd is – úgy vélik, a rendőrfőnök visszaélt hatalmával, amikor 30 és 50 ezer lej közötti büntetéssel fenyegette meg, ha nem szerelik le házuk faláról a reklámtáblának minősített kétnyelvű utcanévtáblát. Fájdalomdíjként ugyanannyi pénzt kértek a marosvásárhelyi rendőrfőnöktől azok a lakók, akiket Bretfelean pénzbírsággal fenyegetett meg, mint amennyi a hatósági felszólító levélben áll: 30-tól 50 ezer lejig terjedő összeget, pontosabban annak a középarányosát, 40 ezer lejt.
Kincses Előd szerint a fenyegető levelek kiküldésével az volt a rendőrfőnök célja, hogy arra kényszerítse a magyarságot, hogy öncenzúrát alkalmazva, mondjon le anyanyelvhasználati jogáról. Az elején ez sikerült is, hisz az ügyvéd nyilvántartása szerint a mintegy nyolcvan táblából közel hatvan lekerült az épületek faláról. Időközben viszont újabb kétnyelvű táblákat függesztettek ki, és a leszereltek közül is egy pár visszakerült a helyére. A rendőrség ugyanis egyelőre elállt a bírságolástól.
A Románia által is ratifikált Kisebbségi és Regionális Nyelvek Chartája kötelezővé teszi a kétnyelvű utcanévtáblák kifüggesztését valamennyi településen, ahol a magyarság aránya eléri a 20 százalékot. Az említett jogszabály a helynevekre vonatkozik. Dorin Florea polgármester szerint azonban csak a város neve számít helynévnek, az utcáké, tereké nem.
Szerző: Szucher Ervin
Forrás: szekelyhon.ro
2015.07.06.