Az omnibus az idén nyáron publikált egy nagyszerű adatbázist. A nemzeti statisztikai hivataltól letöltötték és kiszűrték a Székelyföldön létező vállalkozásokat és cégeket, és ezt online, kiegészítő információkkal együtt közzétették.

Sepsiszentgyörgyre hívja demonstrálni az erdélyi magyarokat a polgári párt november 29-ére, a rendezvény a gyulafehérvári nyilatkozatban tett ígéretekre hívná fel a figyelmet. A Krónika által megkérdezett magyar szervezetek később döntenek esetleges részvételükről.

Továbbra sem állapította meg egyértelműen az Or­szágos Diszkriminációellenes Tanács (ODT), hogy diszkriminatív az a rendelet, amely az ortodox egyház tulajdonába juttatta a kovásznai Fenyő Szállodát.

Szávay István, a Jobbik parlamenti képviselője napirend előtti felszólalásában azt kifogásolta kedden az Országgyűlésben, hogy kitiltották a székely zászlót a pénteki budapesti magyar–finn labdarúgó-Európa-bajnoki selejtezőről, mert az indoklás szerint az sértheti mások érzékenységét, holott a lobogó fent van az Országgyűlés épületén is.

Több szurkoló is arra panaszkodott a péntek esti magyar–finn labdarúgó Eb-selejtezős mérkőzés után, hogy a stadionba nem engedték be székely zászlóval.

A Székely Nemzeti Tanács a változást üdvözli a romániai elnökválasztás második fordulója, Klaus Johannis úr győzelme után.

Erdélyi magyar írástudók egy csoportja felhívásban állt ki Klaus Johannis támogatása mellett. Az aláírók egyikével, Bakk Miklós politológussal, egyetemi oktatóval beszélgettünk – Erdély és a Regát szembenállásáról, a „Johannis-jelenségról” és az elnökválasztás tétjeiről.

A romániai államfőválasztás második fordulója történelmi súlyú választás elé állította Romániát. Soha ilyen élesen nem osztotta meg ezt az országot az a kulturális határ, amely Közép-Európát választja el a Balkántól, soha ilyen élesen nem volt látható, hogy két eltérő perspektíva, munkamorál és jövőtervezési szellem él itt egymás mellett, a Kárpátok két oldalán.